Az 1815-ben létrehozott európai rend fenntartásában meghatározó négyesszövetség (így a Szent Szövetség) 1818 szeptemberében Aix-la-Chapelle/Aachenben összeülő első kongresszusa dönt a második párizsi béke értelmében a francia határerődökben állomásozó csapataik kivonásáról, s Franciaország szövetségi tagságáról.
A forradalmak új hulláma a dél-európai félszigetekről indul, Ibériában és Itáliában alkotmányos mozgalmak, a Balkánon nemzeti felkelések formájában. Az itáliai fejlemények miatt a sziléziai Troppau/Opavába 1820 októberére egybehívott (elnapolása után 1821 januárjában a szlovéniai Laibach/Ljubljanában folytatódó) újabb kongresszus Anglia és Franciaország távollétében felhatalmazza Ausztriát a Nápoly elleni intervencióra. Az 1821 márciusában meginduló osztrák haderő komolyabb ellenállás nélkül leveri a nápolyi, majd a piemonti alkotmányos mozgalmat. Az 1822 októberi (immár teljes) veronai kongresszus - Anglia tiltakozása mellett - beleegyezik a spanyolországi francia intervencióba, és az 1823 áprilisában meginduló francia haderő visszahelyezi trónjára VII. Ferdinándot.
A Szent Szövetség nagy próbája a Török Birodalom balkáni népeinek (szerbek, románok, görögök) felkelése (50, 51. térkép). A kisnemzeti mozgalmak megítélésében 1822-24 között hasadás következik be egyfelől a liberális Anglia és Franciaország, másfelől a konzervatív Oroszország, Ausztria és Poroszország között (Anglia már 1823-ban hadviselő félként ismeri el a görögöket).
I. Miklós 1825 végi trónra lépésével válik lehetővé az angol-orosz együttműködés a görög ügy támogatása érdekében (pétervári jegyzőkönyv, 1826 április). Erre támaszkodik a görög függetlenséget követelő 1827 júliusi angol-orosz-francia londoni szerződés. A szövetségesek navarinói tengeri győzelme (1827 október), majd az 1828 májusában meginduló újabb orosz-török háborút lezáró drinápolyi béke (1829 szeptember) után a - Szerbia immár mint fejedelemség további önállósodásával, Algéria Franciaország javára történő elvesztésével gyengülő - Porta elismeri a görög függetlenséget (52. térkép).
Görögország függetlenségének elfogadása ellentétben áll a Szent Szövetség antinacionalizmusával és forradalomellenességével, így felbomlásának első fontos állomása.
49a) Az 1830-as forradalmak Európában
A Szent Szövetségnek X. Károly 1830. júl. 30-i trónfosztásával nyíltan hadat üzenő francia forradalom (valamint a sikeres belga függetlenségi harc) már az 1815-ös restauráció egész rendszerét veszélyezteti.
A francia forradalom hatására felkelés tör ki a Lengyel Királyságban (54. térkép), alkotmányos és reformmozgalmakra kerül sor a Német Szövetség területén. Az itáliai felkeléseket osztrák csapatok verik le.
|
|
|
