A finn nemzet nagysága (itt és a későbbiekben sem számolva a távolabbra szakadt elemekkel) 1897/1910-ben 2.840,9 ezer fő, akiknek 90,5 %-a él Finnországban.
A Finn Nagyhercegségben élő 2.571,1 ezer finn a lakosság 88,0 %-át teszi ki. Természetföldrajzi okok miatt a népsűrűség igen alacsony, ezen belül igen eltérő: az átlagosan 9,4 fő/km2-en belül legsűrűbben lakott a déli Uudenmaa kormányzóság a fővárossal (33,4), legritkábban az északi Oulu a Lappfölddel (2,1).
Az ország nyolc kormányzósága közül etnikailag homogén, azaz 90 % fölötti finn többségű a középső Kuopio (99,7 %), Mikkeli/St. Michael (99,6 %), Hämee/Tavasthus (98,7 %), az északi Oulu/Uleĺborg (98,9 %), valamint a tradicionális finn jelleget az 1721-es orosz annexió következtében is bizonyos fokig inkább őrző délkeleti Viipuri/Viborg (97,0 %). Elsősorban a nagyszámú svéd miatt (154. térkép) alacsonyabb a finnek aránya a svéd fennhatóság (1284-1809) idején a kulturális központot jelentő, 1812-ig a fővárost (Ábo/Turku) is adó délnyugati Turun-Porin/Ábo-Björneborgban (86,6 %) és a nyugati Vaasa/Nikolaistadban (74,6 %), legkisebb pedig az új fővárost (Helsingfors/Helsinki) is magában foglaló déli Uudenmaa/Nylandban (58,5 %). Külön kategóriát jelent a homogén svéd lakosságú Ahvenanmaa/Ĺland-szigetcsoport.
A korabeli határokon túl 269,8 ezer tág értelemben vett finn él, elsősorban Oroszországban (238,8 ezer), ezen belül Kelet-Karéliában 132,2 ezer karéliai (ortodox vallású finn), akik a Kola-félsziget (42 %) és a Petrozavodszki terület (43 %) kivételével a rendkívül gyéren lakott vidék lakosságának 68-81 %-os többségét alkotják. Emellett 20,9 ezer karéliai található a Tveri és Novgorodi kormányzóságban (az Onyegán túlra a XVII. sz. első felében vándorolnak finnek), 66,7 ezer izsór Ingriában, 18 ezer vepsze a Ladoga- és az Onyega-tavak közötti Tóközben. Mintegy 30 ezer finn él Svédországban a Tornio határfolyó jobbpartján, valamint kb. ezer a norvégiai Finmark tartományban.
5a) A finn nemzet Köztes-Európában, 1960
A finn nemzet a XX. században is dinamikusan gyarapszik, nagysága 1960-ig 4.410,3 ezerre nő. A valamelyest megváltozott területű nemzetállamban (1960) él 93,2 %-uk, 4.108,3 ezer fő (1989-ről ld. 237. térkép). Ez az ország lakosságának 92,4 %-a.
A határokon kívül élő 302,0 ezer finn közül a Szovjetunióban (1970) összesen 240,5 ezer található: 84,8 ezer tavasztehus, l46,1 ezer karéliai (az autonóm Karéliai köztársaságban 84,2 ezer, a Kalinyini területen 38,1 ezer, a Murmanszkin 3,6 ezer, a Leningrádin 4,6 ezer), 8,3 ezer vepsze és 0,8 ezer izsór. Emellett Svédországban található mintegy 40 ezer, Norvégiában 3 ezer, Észtországban 18,5 ezer finn.
|
|
|
