EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
60. Lengyel nemzeti mozgalom s felkels, 1863-1864
 
   
A Lengyel Kirlysg terletn 1861-ben az itt elmarad oroszorszgi fldreform miatt parasztmozgalom bontakozik ki, a nagyobb vrosokban nemzeti jellegű tntetsek zajlanak.

Az elgedetlenkedők 1862-es tmeges besorozsa a kzvetlen oka az otthon s emigrciban rgta szerveződő felkels 1863. jan. 22-i kirobbansnak, amely tterjed Litvnira, valamint Belorusszia s Ukrajna nyugati rszre.

A lengyelek mellett Franciaorszg s Anglia ll ki. III. Napleon 1863 mrciusban javasolja Ausztrinak a Lengyel Kirlysgbl s Galcibl ll fggetlen lengyel llam helyrelltst osztrk főherceg vezetse alatt, tovbb Velence tengedst a formld Olaszorszgnak. Ausztria megkapn a francia segtsggel egyeslt romn fejedelemsgeket, Poroszorszg annektlhatn Hannovert, Belgiumot felosztank Franciaorszg s Hollandia kztt, a Rajna bal partjn pedig - a terleti rendezs kulcsaknt - fggetlen tkzőllamot alaktannak ki Franciaorszg s Poroszorszg kztt. Ausztria a tervet elutastja, mire Franciaorszg s Anglia 1863 prilisban - egyedlll diplomciai lpsknt - a crtl autonmit kvetel a lengyeleknek. Az orosz visszautasts utn III. Napleon eurpai kongresszus sszehvst javasolja az 1815-s hatrok ltalnos revzijnak cljval. A javaslatot az rintettek ltalnos elutastsa fogadja.

Hatrozottan Oroszorszg mell ll viszont a bismarcki Poroszorszg: 1863 februrjban Ptervrott orosz-porosz katonai megllapodst ktnek (Alvensleben-konvenci), aminek rtelmben Oroszorszg jogot kap arra, hogy a lengyel felkelők ellen porosz terleten is katonai akcikat hajtson vgre.

A 25-30 ezer felkelővel szemben (1831 ta a "Kongreszszusi Lengyelorszgnak" nincs sajt hadserege) 100 ezres orosz haderő ltszmt 490 ezer főre emelik, s a sztszrt, elszigetelt fegyveres megmozdulsokat - porosz s osztrk csapatok beavatkozsa mellett - decemberre letrik (az utvdharcok 1864 prilisig folynak). Hiba nyl a felkels vezetse az utols pillanatban az agrrreformhoz, npfelkels nem indul meg.

A Miljutyin grf irnytotta megtorls sorn a felkels t vezetőjt kivgzik, 1.500 lengyel birtokot elkoboznak, 38 ezer főt Szibriba deportlnak. A Lengyel Kirlysg 1831 utn (54. trkp) megmaradt autonmijt s nemzeti intzmnyeit felszmoljk, kzigazgatst tszervezik (1866). A lengyel katolikus egyhzat a szentptervri papi kollgium al rendelik, az egyhzai javakat szekularizljk. A lengyel nyelvet is betiltva erőteljes oroszosts kezdődik. "Lengyelorszg" helyett ettől kezdve hivatalosan a "Visztulai Kormnyzsgok" elnevezst hasznljk.

Az elsősorban a lengyel nemessg megbntetsnek cljval 1864. mrc. 2-n letbelptetett agrrreform sorn a lengyel parasztok megvlts nlkl a flddel egytt szabadulnak fel.


 

 
 
  <<| előző trkp

59. A romn fejedelemsgek egyeslse, 1858-1862

>>| kvetkező trkp

61. A nmet egysg dilemmja, 1815-1866

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk