EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
73. A megszllt Bosznia-Hercegovina
 
   
A megszllt tartomnyt specilis bcsi bizottsg igazgatja, majd 1880-ban a kzs pnzgyminisztrium al rendelik, a helyi kzigazgats ln ll kormnyzval. Az j kzigazgatsi beoszts - amely szerint az t kerletből (Szarajevo, Bihac, Banja Luka, Dolnja-Tuzla, Travnik) ll Bosznia mellett kln kzigazgatsi egysg a Mostari kerlet (Hercegovina) - s hatrok nagyjbl kvetik az 1878 előttieket (br az 1878-as szerb s montenegri foglalsok, valamint a Novipazri szandzsk specilis helyzete miatt a keleti hatr a korbbi vilajethatrhoz kpest mdosul). A tartomny sttusa az 1908. okt. 5-i annektls (96. trkp) utn lesz jra vitatott Ausztria s Magyarorszg kztt, vgl azonban marad kondominium.

Az 1910. febr. 7-i oktrojlt alkotmny szerint a 92 fős szabor 20 tagja virilista, 72 kpviselőjt kurilis s cenzusos vlasztjog szerint vlasztjk. A vallsi alapon felosztott 72 mandtumbl 31-et (43 %) kapnak a pravoszlvok/szerbek, 24-et (33 %) a muzulmnok/bosnykok, 17-ot (22 %) a rmai katolikusok/horvtok, egyet pedig a zsidk a vrosi kriban. Az 1910 jniusi első vlasztson a horvt prtok a nagyhorvt trializmus, a muzulmnok a szles autonmia, a szerbek a nagyszerb llam programjval indulnak.


73a) Bosznia-Hercegovina vallsi viszonyai, 1885

Az 1885-s npszmlls szerint az 51,0 ezer km2 terletű tartomny 1.336,1 ezer lakosnak 42,8 %-a (571,3 ezer) pravoszlv, azaz nmi leegyszerűstssel szerb; 36,9 %-a (492,7 ezer) mohamedn, vagyis bosnyk; 19,9 %-a (265,8 ezer) rmai katolikus, azaz horvt; 0,4 %-a (5,8 ezer) izraelita. A bosnykok arnya a hossz trk uralom alatt az 1468-as 0,9 %-rl 1710/24-ig 66,0 %-ra emelkedik (majd 1910-ig 31,9 %-ra cskken).

A hat kerletből hrom - a Banjalukai 59,8 %-os pravoszlv (22,6 %-os mohamedn s 17,3 %-os rmai katolikus kisebbsg mellett), a Szarajevi 51,2 %-os mohamedn (34,5 % pravoszlv, 14,0 % rmai katolikus), a Bihaci 50,8 %-os szerb (45,0 % mohamedn, 4,1 % rmai katolikus) - abszolt tbbsgű. Hrom kerletben csak viszonylagos tbbsgű felekezetek vannak: a Tuzlaiban 45,0 %-os mohamedn (42,3 % szerb, 12,3 % rmai katolikus), a Mostariban 38,2 %-os rmai katolikus (33,8 % pravoszlv, 27,8 % mohamedn), a Travnikiban 35,1 %-os rmai katolikus (33,8 % pravoszlv, 30,7 % mohamedn). A tartomny 49 jrsbl 23 pravoszlv, 14 mohamedn s 12 katolikus tbbsgű. Egyetlen homogn valls jrs sincs.

A 26,3 ezer lakos Szarajevo lakossgnak 60,1 %-a mohamedn, 16,9 %-a pravoszlv, 12,7 %-a rmai katolikus s 10,0 %-a izraelita (a zsid lakossg 45,1 %-a). Mostar jrs lakossgnak (44,7 ezer) 56,5 %-a rmai katolikus, 27,2 %-a mohamedn s 16,1 %-a pravoszlv (ld. mg 180, 254, 290. trkp).


 

 
 
  <<| előző trkp

72. Eurpa a berlini kongresszus utn, 1878

>>| kvetkező trkp

74. Az Osztrk-Magyar Monarchia, 1867-1918

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk