A Ferenc József osztrák császár által magyar királyként 1867. júl. 28-án szentesített kiegyezés szerint az alkotmányos monarchia az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság dualista állama (közös uralkodó, hadügy, külügy és pénzügy). Horvátország 1868-ban a Magyar Királyságon belül autonómiát kap, a kisebbségek pedig korszerű nemzetiségi törvényt.
Számottevő gyarapodását Bosznia-Hercegovina megszerzése jelenti 1878-ban, illetve 1908-ban (72a. térkép). Átmenetileg (1878-1908) megszállja a Novipazári szandzsákot. Kisebb területet szerez 1878-ban Dél-Dalmáciában (107. térkép), valamint 1918-ban az erdélyi Kárpátokban (120. térkép).
A Bosznia-Hercegovinával 675,9 ezer km2-es és 51.355,3 ezer lakosú (1910) birodalomból az Osztrák Császárság (Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Karintia, Tirol, Vorarlberg, Csehország, Morvaország, Szilézia, Galícia, Bukovina, Dalmácia, Kraina, Isztria, Görz-Gradisca, Trieszt) 300,0 ezer km2 28.570,8 ezer fővel, a Magyar Királyság (Magyarország, Horvát-Szlavónia) 324,9 ezer km2 20.886,5 ezer fővel. A Monarchia kondominiuma (1908-tól) az 51,0 ezer km2-es és (1910-ben) 1.898,0 ezer lakosú Bosznia-Hercegovina.
74a) Fiume
1 a Fiumei kerület határa
2 Fiume városa
3 vasútvonal
Fiumét Mária Terézia 1779. ápr. 23-án csatolja különleges jogállású vámmentes szabadkikötőként környékével ("magyar tengerpart") Magyarországhoz (21 km2). A Magyarország és Horvátország között vitatott Fiumei kerület 49,8 ezer lakosának 1910-ben 48,6 %-a olasz, 26,0 %-a horvát, 13,0 %-a (6,5 ezer) magyar, 5,8 %-a szlovén (a későbbiekről ld. 174, 212, 252a. térkép).
74b) Erdély történelmi határai
1 földrajzi Erdély
2 kapcsolt részek a XVII. században (Partium)
3 1920-ban Romániához csatolt Erdélyen kívüli terület
4 Erdély keleti és déli történelmi határa (Kárpátok)
5 az 1920-ban Romániához csatolt terület határa
Erdély 1699-től (1765-től nagyfejedelemségként) a Habsburg Birodalom autonóm területe (1836-ban Magyarországhoz csatolják az ún. Partiumot). A kiegyezés után (1868) egyesül Magyarországgal. Az 54,9 (Partiummal 60,7) ezer (az 1876-os átszervezés után 57,8 ezer) km2 területű Erdély 2.658,2 ezer lakosa (1910) 55,1 %-ban román (78, 186. térkép). Ma Erdélyhez sorolják a Kárpátokon belüli 107,0 ezer km2-nyi Romániát (történelmi Erdély, Máramaros, Körösvidék, Kelet-Bánát).
|
|
|
