Az Osztrák-Magyar Monarchia a kontinens egyetlen nagyhatalma, amelynek uralkodó nemzete csak a népesség viszonylagos többségét alkotja, ráadásul a szomszéd nagyhatalom Németország részéről centrifugális hatásnak van kitéve (politikai vetületét ld. 127, 129a. térkép).
A Habsburg Monarchia dualista átalakításakor (74. térkép) a német nemzet a birodalom lakosságának 25,1 %-át teszi ki (1851), ez 1910-ig lényegében változatlan marad (24,2 %). A Monarchia lakosságának 15,5 %-át kitevő magyar nemzettel (1850) az államalkotó nemzetek aránya 40,6 %-ra emelkedik, és ez az arány 1910-ig (a magyar nemzet arányának 20,6 %-ra változásával) 44,8 %-ra módosul (ld. még 76. térkép).
Az Osztrák Császárság területén a német nemzet aránya 1851-ben 36,1 %, 1910-ben 35,6 % (az 1910-ben mintegy 11 ezer magyar itt elhanyagolható).
A 16 tartományból 1851-ben és 1910-ben egyaránt hét német többségű (Német-Ausztria): a németek 95 % fölötti homogén többséget alkotnak Alsó- és Felső-Ausztriában, Salzburgban és Vorarlbergben. Abszolút többségben vannak Stájerországban 70,0 %-al és Tirolban 56,4 %-al (politikai vetülete 130a. térkép). Ezek az arányok a Monarchia fennállása alatt nem változnak érdemben (1910-re Stájerországban 78,6 %-ra nő). Viszonylagos többséget alkotnak Sziléziában 1851-ben 47,8 %-al, illetve 1910-ben 43,9 %-al (politikai vetülete 129a. térkép). A többi kilenc tartomány közül erős kisebbséget alkotnak Csehországban (1851 = 38,6 %) és Morvaországban (27,7 %), és itt arányuk nem is változik érdemben. Induláskor 6,7 %-os arányuk 1910-ig 21,2 %-ra nő Bukovinában (ld. még 223. térkép). Hat tartományban - Trieszt (politikai vetülete 174a. térkép), Kraina, Isztria, Görz-Gradisca, Galícia (77. térkép), Dalmácia - arányuk 10 % alatt volt és marad.
A Magyar Királyság területén a magyar nemzet aránya az 1850-es 36,5 %-ról 1910-ig 48,1 %-ra emelkedik (ld. még 12. térkép).
A királyság területén jelentős nagyságú (2.037,4 ezer = 9,8 %) német kisebbség él (43b. térkép). Magyarország területén 1850-ben a magyar nemzet a 36,5 %-os átlagon belül csak az öt katonai kerületre osztott szűkebb Magyarországon alkot többséget 50,9 %-al. Viszonylag jelentős kisebbséget alkot Erdélyben (a Partiummal) 28,2 %-al és a Szerb Vajdaságban 15,6 %-al. Horvátországban és a Katonai Határőrvidéken aránya 1 % alatti. 1910-re a 48,1 %-os relatív többségen belül a megszüntetett Erdéllyel és Szerb Vajdasággal együtt értelmezett Magyarországon aránya 54,5 % (az így értelmezett területen 1850-ben 41,6 % volt), a megszüntetett Katonai Határőrvidékkel együttvéve Horvát-Szlavóniában 4,2 %-ra nő.
Az 1908-ban csatolt Bosznia-Hercegovinában (73. térkép) mindkét államalkotó nemzet elhanyagolható (a németek 23 ezer fős nagyságának aránya 1,2 %).
|
|
|
