A Bosznia-Hercegovinával együtt 50.748,4 ezer polgári lakosú (1910) Osztrák-Magyar Monarchia etnikailag rendkívül kevert: területén összesen 11 nemzet él, s a két államalkotó nemzet a népességnek csak 43,5 %-át teszi ki (75. térkép).
A lakosság 23,7 %-a (12.010,7 ezer) német, 19,8 % (10.061,5 ezer) magyar, 12,7 % (6.436,0 ezer) cseh, 9,8 % (4.968,0 ezer) lengyel, 7,9 % (3.991,4 ezer) rutén (kárpátukrán), 6,4 % (3.224,1 ezer) román, 5,8 % (2.949,1 ezer) horvát, 4,0 % (2.051,8 ezer) szerb, 3,9 % (1.968,0 ezer) szlovák, 2,5 % (1.252,9 ezer) szlovén, 1,5 % (768,4 ezer) olasz. Emellett az összlakosság 1,2 %-át kitevő (612,1 ezer) bosnyák él Bosznia-Hercegovinában.
A lakosság 46,6 %-a szláv, ami nagyobb a két uralkodó nemzet 43,5 %-os összarányánál. A szlávok az Osztrák Császárság lakosságának 60,7 %-át, a Magyar Királyság 25,8 %-át, Bosznia-Hercegovina 66,8 %-át teszik ki (bosnyákok nélkül).
A két uralkodó nemzet közül a németnek centrifugális erőt jelentő nagyhatalmi "anyanemzete" van (61, 129a. térkép). A magyar nemzet teljes egészében a Monarchián belül helyezkedik el, ebből a szempontból a birodalom fő összetartó ereje.
A nem uralkodó nemzetek közül négy (cseh, horvát, szlovák, szlovén) lényegében csak a Monarchiában található, így elvben annak összetartó erői.
A fő centrifugális erőt az az öt nemzet jelenti, amelyeknek a Monarchián kívül saját anyanemzetük (lengyel, ukrán) vagy már nemzetállamuk is van (olasz, román, szerb).
A Monarchia jelentős területein a nagyfokú kevertség miatt az etnikai többségnek megfelelően nem húzhatók politikai határok. Van a birodalomnak (különösen a Magyar Királyságnak) számos etnikailag igen kevert területe, ahol vagy nincs domináns etnikum, vagy két etnikum maximálisan kiegyenlíti egymást, vagy mindkét adottság jelen van. Ráadásul e területek többségén számottevő kovászetnikum (német, zsidó) is él.
Az Osztrák Császárság területén ilyen a sziléziai Troppau körzete ahol németek és csehek egyenlítik ki egymást (politikai vetülete 129a. térkép). Hasonló kiegyenlítettség figyelhető meg az egyébként is igen vegyes Galícia sanoki körzetében a lengyelek és rutének között (77. térkép). Bukovina keleti körzetében teljesen keverten élnek ukránok, románok, németek, jelentős zsidó kisebbség mellett (223. térkép). Az Isztria melletti Cherso és Lussin szigetén olaszok és horvátok élnek kiegyenlített arányban.
A Magyar Királyság területén ilyen kevert területek találhatók Erdélyben és a Partium egyes vidékein (78, 186. térkép), a Bánátban (184. térkép), Bácskában és Baranyában (256. térkép), a Szerémségben és Szlavóniában, valamint a tengerparttal érintkező megyékben.
Az etnikailag-vallásilag legkevertebb terület az 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovina (74a. térkép).
|
|
|
