A 78,5 ezer km2 területű Galícia (1910) 8.024,5 ezer lakosának 58,2 %-a (4.670,2 ezer) lengyel, 40,0 %-a (3.208,0 ezer) rutén (kárpátukrán). A 90,1 ezer német legnagyobb tömbje (14,3 ezer) a nyugati határszélen Biala körzetében található (a terület 1818-1866 között a Német Szövetséghez tartozik). A népszámlálásokban a zsidók lengyeleknek, illetve ukránoknak vannak feltüntetve. A tartományban 871,9 ezer izraelita él, a lakosság 10,9 %-a (római katolikus 46,5 %, görögkatolikus 42,1 %).
Galícia egy római katolikus lengyel (a Krakkó központú Nyugat-Galícia) és egy görögkatolikus rutén félre (a Lemberg központú Kelet-Galícia) oszlik (politikai vetülete 160. térkép). Az etnikai határ a San folyót követi felfelé Sanokig, afölött fordul nyugatnak és halad Dukla magasságában a Poprád forrásvidékéig. A kerületeket tekintve a határ Jaroslau, Przemysl, Dobromil és Sanok keleti határán húzódik.
A tartomány további etnikai jellegzetessége: Nyugat-Galícia tiszta lengyel, míg a rutén Kelet-Galíciában jelentős lengyel szórványok és szigetek találhatók (lényegében a Dnyesztertől északra); a 13 húszezer lakosnál nagyobb város 66,1-96,0 %-ban lengyel, még a kelet-galíciaiak (Drohobycz, Kolomea, Sambor, Stanislau, Stryj, Tarnów, Tarnopol) is (Krakkó 151,9 ezer lakosának 87,7 %-a, Lemberg 206,1 ezer lakosának 83,7 %-a lengyel); az izraeliták 76,2 %-a Kelet-Galíciában él.
77a) Galícia felosztása a XX. században
1 Galícia határa, 1914
2 lengyel-ukrán határ, 1945
3 határkiigazítás, 1951
4 első Molotov-Ribbentrop-paktum vonala, 1939
5 Curzon-vonalak, 1919
Az első világháború után a lengyel etnikumot kelet felől határoló Curzon-vonalat Galíciában alternatív módon húzzák meg (160. térkép): egy Lemberg központú független galíciai állam létrejötte esetén a Lemberget nyugatról kerülő határ (A) némi lengyel kedvezménnyel az etnikai határ közelében húzódik, Galícia Lengyelország és Szovjet-Oroszország közötti felosztása esetén (B) nyugati lengyel fele (Lemberggel) jelentős rutén kisebbséget is magában foglal. Lengyelország végül egész Galíciát annektálja.
Leginkább közelít az etnikai határhoz az 1939. aug. 23-i szovjet-német érdekszféra-felosztás vonala (a szeptember 28-i határszerződés ezt alig módosítja), amely Sokoltól Rawa Ruskán át a Wislok torkolatánál éri el a Sant, s azon halad Szlovákia határáig (204a, 205. térkép).
A lényegében a Curzon A vonalat követő II. világháború utáni szovjet-lengyel határon 1951-ben módosítanak valamelyest (240a. térkép).
|
|
|
