A világháború előtti utolsó választás az 1874-ben módosított 1848-as cenzusos (a lakosság 6,4 %-át átfogó) választójogi törvény szerint zajlik. A Magyar Királyság képviselőházának 453 mandátumából 413-at választ Magyarország (ezen belül 73-at Erdély és egyet Fiume).
Az 1910. jún. 1-10-i választáson az 1.162,2 ezer jogosult 69,3 %-a vesz részt. A győzelmet a korábban kormányzó liberális Szabadelvű párt módosulásaként az ellenzéki koalíció kormányzásának éveiben (1906-) újjáalakult kormányzó Nemzeti Munkapárt szerzi meg a szavazatok 46,6 %-ával, amely 255 mandátumot jelent. A párt egyértelmű bázisának tekinthető a Délvidéken Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó-Szörény, a Felvidéken Trencsén, Zólyom, Nógrád, Borsod, Szepes és Sáros, Kelet-Magyarországon Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Alsó-Fehér és Szeben megye. Hozzá képest az összes többi párt elhanyagolható eredményt ér el.
A szavazatok alapján második a Függetlenségi Justh Párt 15,8 %-al (41 mandátum), amely Hajdu, Csongrád, Békés, Csanád, Tolna, Zala, valamint Csík és Háromszék több választókerületében győz. Harmadik a Függetlenségi Kossuth Párt a szavazatok 14,6 %-ával (54 mandátum). Győzelmeit a Duna-Tisza közén, a nyugati széleken (Baranya, Somogy, Vas), valamint Maros-Torda megyében aratja. Negyedik a nyugat-magyarországi (Sopron, Vas, Zala, Somogy, illetve Nyitra, Árva, Szepes) bázisú Katolikus Néppárt 6,2 %-al (13) . Ötödik a 67-es Pártonkívüliek Pártja 5,3 %-al (21), amely Kolozs, Zemplén, Abauj, Szepes, Gömör és Kishont megyékben szerepel jól. Hatodik az elsősorban Szilágy, Szatmár, Heves megye néhány körzetében jól szereplő 48-as Pártonkívüliek Pártja 3,1 %-al (13 mandátum). Az előző évben alakult Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt csak 1,5 %-ot (11,8 ezer) ér ugyan el, de ezt koncentráltan Dél-Somogyban, így 3 mandátumhoz jut. A kis Keresztényszociális Párt 0,5 %-nyi mosoni szavazatával egy mandátumhoz jut. A fővárosban szerzi két mandátumát a 0,3 %-ot elérő Polgári Demokrata Párt. Békés megyéből 2 szocialista képviselő is bejut az országgyűlésbe.
A román (26,3 ezer), szlovák (9,7 ezer), szerb (4,0 ezer) és német (2,4 ezer) nemzetiségi jelöltekre összesen a szavazatok 5,3 %-a (42,3 ezer) jut, amivel 8 képviselőt küldhetnek az országgyűlésbe, Pozsony, Árva, Arad, Hunyad, Szolnok-Doboka és Fogaras választókerületeiből.
82a) Választás Budapesten, 1910
Az összességében munkapárti győzelmen belül a főváros pesti kerületeinek túlnyomó részén (IV., V., VII., VIII., IX., X.) és a budai II. kerületben a Nemzeti Munkapárt győz, Buda nagyrészén (I. kerület) pedig a Függetlenségi Kossuth Párt. Az országosan 2,8 ezer szavazatot (0,3 %) szerző Polgári Radikális Párt egyedül itt, a III. és VI. kerületben arat győzelmet (2 mandátum).
|
|
|
