EMA » trkpek » Kztes-Eurpa » Az eurpai nemzetllamok megszilrdulsa (1878-1914)
83. Orszggylsi vlaszts Horvt-Szlavniban, 1911
 
   
Az 1868 ta a Magyar Kirlysg rszeknt autonm Horvt-Szlavniban az 1906 mjusi vlaszts ta minimlis tbbsggel kormnyz trialista (127a. trkp) Horvt-Szerb Koalci 1907 nyri buksa utn de facto alkotmnyossgon kvli kormnyzs van. A koalci 1908 februri abszolt vlasztsi győzelme utn a bn felosztatja a gyűlst. A magyar kormny s a koalci 1910 januri megegyezsvel az egykor kormnyz Nemzeti Halad Prtot jjlesztő Nikola Tomasic bn alatt pr hnapra helyrell az alkotmnyos rend. A jogosultak arnyt a lakossg 2,0 %-rl 10,5 %-ra szlestő februri j vlasztjogi trvny vidken fenntartja a cenzusos kzvetett vlaszts rendszert. A 88 vlasztkerlet egy-egy kpviselőt kld a 90 fős szborba.

Az 1911 decemberi vlasztson a 190,1 ezer jogosult 61,5 %-a vesz rszt. A vlaszts hrom krzetben (Krolyvros, Vrbovsko, Korenica) rvnytelen. A győzelmet a Horvt-Szerb Koalci szerzi meg 34,6 %-al (Egyeslt Horvt Autonomista Prt 23,3 %, Szerb Nemzeti Autonomista Prt 9,2 %), s ezzel 24 kpviselőt kldhet a szborba. A koalci szavazbzist Dl-Szlavnia (Nova Gradiska, Vilicselo, Pozega, Garcin, Brod, Cerna), szaknyugat-Horvtorszg (Srivan Zabno, Krizevci, Novi Marot, Biskupec, Ivanec, Pregrada, Klanjec, Samobor, Jaska, Pisarovina) s Horvt-Dalmcia kzpső vidke (Zengg, Karlobag, Gospic, Perusic, Otocac, Slunj) adja.

Msodik a keresztnyszocialista Horvt Jogprt 19,7 %-al (27 mandtum). A prt Horvtorszg kzpső rszein (Kostajnica, Petrinja, Sziszek, Glina, Vrginmost, Vojnic), a vele sszefggő szak-dalmciai krzetekben (Ogulin, Plaski, Brlog, Selce, Delnice, Bakar), a horvt tengerpart dli rszn (Udbina, Srb, Gracac), valamint nhny szlavniai (D. Miholjac, Valpovo, Eszk, Dalia, Pakrac) s szermsgi kerletben (Mitrovica) győz. A kormnyprtknt jraformld bni Nemzeti Halad Prt a centrumprti "eszki csoporttal" egytt 17,2 %-ot (21) r el. Győzelmeit elsősorban a Szermsgben (St. Pazova, Simanovci, Hrotkovci, Zimony, Ruma, Martinci, Morovic, Sid, Vinkovci, Vukovar, Nustar) s Szlavniban (Vuka, Djakovar, Nasice, Verőce, Daruvr, Novska) aratja. A hrom zgrbi krzet kzl kettőben győz (a harmadikban a Jogprt). A 12,6 %-ot (8) elrő Parasztprt a szermsgi Bosnjacitl eltekintve Kzp-Horvtorszgban (Ludbreg, Novigrad, Bjelovar, Hercegovac, Cazma, Dugoselo, Velika Gorica) győz. A Szerb Radiklis Prt a szavazatok 2,8 %-val 3 szermsgi mandtumot szerez (Ilok, Irig, Karloca). A nagyvrosok kzl Zgrbon s Zimonyon kvl Brod a koalci, Varasd a Jogprt, Eszken a kormnyprti centrumcsoport s a Jogprt osztozik.

A kormnyerők harmadszor is katasztroflis (hivatalosan kzz sem tett) vlasztsi veresge utn az alkotmnyt 1912. mrc. 31-n felfggesztve kormnyozzk az orszgot (majd az 1913 decemberi vlasztson abszolt tbbsget elrő Horvt-Szerb Koalcit ismt nem engedik kormnyt alaktani).


 

 
 
  <<| előző trkp

82. Orszggylsi vlaszts Magyarorszgon, 1910

>>| kvetkező trkp

84. A Nmet Csszrsg keleti terleteinek etnikai viszonyai, 1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk