Az analfabéták arányán jól mérhető a balti kormányzóságok magas, az európait megközelítő és a köztes-európait messze meghaladó fejlettségi szintje.
Az analfabéták aránya az Osztrák Császárságban 18,7 %, a Magyar Királyságban 33,3 % (79. térkép), Görögországban 61,0 %, Romániában 78,0 %, Szerbiában 79,0 %.
Az 1897-es népszámlálás szerint az analfabéták aránya az európai Oroszországban - Finnországot (19,0 %) és a Visztulai Kormányzóságokat (70,0 %) leszámítva - 77,1 %. A hat ábrázolt kormányzóságban viszont arányuk 53,2 %, ezen belül a Balti Tartomány három fejlett (Észtföld, Livföld, Kurföld) kormányzóságában 23,8 %, a másik háromban (Kovno, Vilno, Vityebszk) 68,3 %.
Észtföldön az analfabéták aránya 20,1 % (a szomszédos Pétervári kormányzóság oroszországi viszonylatban igen jó aránya is csak 44,9 %). Ezen belül legjobb az arány Revalban (19,3 %), de az egyenletesen magas fejlettséget jelzi, hogy Weissensteinben 19,6 %, Wesenbergben 19,9 %, s Haapsaluban is mindössze 21,8 %.
Lívföldön az analfabéták aránya 22,3 %. Ezen belül legjobb az arány Fellinben (17,3 %) és Wendenben (18,7 %), jó átlagosnak minősíthető Wolmarban (19,7 %), Ösel szigetén (20,1 %), Pernauban (20,3 %), Walkban (20,6 %), Jurjevben (22,0 %) és Werroban (22,6 %), magasan legrosszabb pedig Rigában 26,8 %-al.
Kurföldön a 29,1 %-os átlag fölötti az arány Talsen (22,3 %), Bauska (22,6 %), Windau (23,2 %), Tuckum (24,3 %), Doblen (25,3 %) és Goldingen (25,9 %), átlag körüli Friedrichstadt (28,7 %), Grobin (28,9 %) és Hasenpoth (29,2 %) járásokban, messze legrosszabb pedig az ebből a szempontból a balti jellegtől elütő Iluxtban 58,2 %-al.
A kiváltságos balti kormányzóságokon kívül eső Kovnói kormányzóságban az analfabéták 58,1 %-os szintje már átmenetet jelent az oroszországi átlaghoz. Ezen belül a legjobb az arány Panyevezs (50,8 %), majd Telsi (55,8 %), átlag körüli Rossieni (59,3 %), Savli (59,6 %), Vilkomirszk (59,9 %), Novoalekszandrovszk (60,1 %) és Kovno (60,3 %) járásban.
A Vilnói kormányzóság 71,2 %-os átlaga már nagyjából megfelel az oroszországinak. Ezen belül Vilna még 61,5 %-os, de Szvencjani már 68,6 %-os, Lid 69,9 %-os, Oszmjanszk 70,9 %-os, a legelmaradottabb pedig Trobi (76,2 %), Diszn (77,5 %) és Vilejk (80,1 %) járása.
A Vityebszki kormányzóságon (76,0 %) belül a nyugati Dvinszkben még 59,7 %, Lucinban 60,4 %, Rizsicában 64,2 %, s a Vityebszkben is még 72,0 %, de azután Driszában 79,2 %, Velizsben 83,8 %, Polockban 83,7 %, Lepelben 85,1 %, Nevelben 85,9 %, Szebezsben 87,9 %, Gorodokban 88,8 % az analfabéták aránya.
Az ettől keletre fekvő kormányzóságokban már tipikusnak tekinthető oroszországi viszonyok uralkodnak (Minszk 82,2 %, Mogiljov 83,1 %), még ha nyugati járásaik esetenként átmenetet képeznek is a fejlett balti régió felé.
|
|
|
