Az 1905-ös forradalom a lengyel területeken több mint négy évtized (1863) óta az első jelentős lengyel megmozdulás (54, 60. térkép).
A kiindulópontot az orosz forradalom hatására kirobbanó jan. 22-i általános sztrájk jelenti, amelyet több hasonló követ az év folyamán (május, október, november). A falvakban 1905-1907 során parasztmozgalmakra és agrárproletár-sztrájkokra kerül sor: 1905-ben 750, 1906-ban 660 nagyobb agrársztrájk zajlik, elsősorban a Lublini, Siedleci és Varsói kormányzóságokban. A városokban munkássztrájkok, demonstrációk zajlanak: a több mint négyezer 1905-ös sztrájkban a munkások 93 %-a, az 1906-os 2.800 sztrájkban 77 %-a vesz részt. A városi megmozdulások csúcsa a jún. 22-24-i lódzi munkásfelkelés, 35 év után az első fegyveres munkásmegmozdulás Európában.
Az oroszországi viszonylatban erősen iparosodott Orosz-Lengyelország az 1905-07-es forradalom legerősebb központjává válik: a megmozdulások nagyságrendjét jelzi, hogy a cári Oroszországban zajló sztrájkok 29 %-ára (1905), illetve 47 %-ára (1906) Orosz-Lengyelországban kerül sor.
A Visztulai Kormányzóságok mellett megmozdulások zajlanak az osztrák-lengyel területen is. Kelet-Galíciában az 1902-es agrárproletár-megmozdulás után 1906-ban kerül sor agrármegmozdulásokra. A galíciai városokban (Lemberg és Krakkó mellett elsősorban a nyugat-galíciai Chrzanów, Auschwitz, Biala, Tarnów városokban) nagyszabású demonstrációk zajlanak. A német-lengyel területeken lényegében városi megmozdulásokra kerül sor: Sziléziában (elsősorban Breslauban és a felső-sziléziai iparvidéken Kattowitz központtal) és Posen tartományban (Posen, Gnesen).
Az 1905-07-es megmozdulások a lengyel területeken az oroszországszerte jellemző társadalmi mellett nemzeti követelésekkel is fellépnek (lengyel nyelv bevezetése az oktatásban, lengyel milícia felállítása, helyi nemzeti bizottságok alakítása, stb.).
A megmozdulások során és az Állami Duma működése alatt (92a. térkép) erősödnek meg a világháború után restaurált ország politikai életét meghatározó lengyel pártok (162a. térkép). A Nemzeti Ligából (Svájc, 1893) a Lengyel Királyságban 1897-ben, Porosz-Lengyelországban 1904-ben, Galíciában 1905-ben alakul a nemzeti függetlenséget hangsúlyozó, Roman Dmowski nevével fémjelzett Nemzeti Demokrata Párt/ND. Az 1895-ben alakuló Néppárt (1903-tól Lengyel Néppárt/PSL) a parasztság érdekeit képviseli. Az 1892-ben Párizsban alapított, a nemzeti függetlenséget is hangsúlyozó, Józef Pilsudski nevével fémjelzett Lengyel Szocialista Párt/PPS a forradalom éveiben szakad ketté. Az 1893-ban alapított, a nemzeti kérdést ignoráló, Rosa Luxemburg nevével fémjelzett Lengyel Szociáldemokrata Párt 1900-tól Litvánia képviseletét is vállalva felveszi a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája/SDKPiL nevet. Az Össz-Zsidó Munkásszövetség (Bund) 1897-ben alakul meg.
|
|
|
