EMA » térképek » Köztes-Európa »
96. Törökellenes nemzeti mozgalmak a Balkánon, 1908-1913
 
   
A birodalom válságát kihasználva a Monarchia 1908. okt. 5-én annektálja az 1878-ban 30 évre okkupált Bosznia-Hercegovinát (képviselőit az ifjútörökök be kívánják hívni a konstantinápolyi parlamentbe), Görögország 7-én Krétát, 6-án I. Ferdinánd Tirnovóban "minden bolgárok cárjának" kiáltja ki magát. A boszniai annexiós válság 1909 márciusára szerb-orosz diplomáciai vereséggel végződik (Németország közvetítő pozícióját feladva Ausztria mellé áll). Az 1878-as albán Prizreni Liga vezette ellenállás 1910 után 1912 áprilisától újabb felkelésbe torkollik, és a Valonában összeülő nemzetgyűlés 1912. nov. 28-án proklamálja Albánia függetlenségét. Az 1911-ben induló olasz-török háborúban Törökország 1912 októberre elveszíti Tripoliszt és Kirenaikát. Olaszország megszállja a Dodekanészoszt is (105. térkép).

Kétoldalú szerződésekkel 1912 őszére létrejön a Balkán Szövetség. Az 1912. márc. 13-i szerb-bolgár szerződés titkos záradéka felosztja Macedóniát, a Struma forrásvidékét az Ohridi-tó menti Strugával összekötő vonal és a Sar-hegység közé eső vitatott terület hovatartozását a cár későbbi döntőbíráskodására bízva (97. térkép). A török hadüzenet (okt. 18.) után a bolgár-szerb-montenegrói-görög támadás eredményeként év végére az európai török fennhatóság az ostromlott Drinápoly, Scutari és Janina erődeire korlátozódik. A Porta kezdeményezte fegyverszünet után december 13-ától a londoni nagyköveti konferencia dolgozza ki a békeszerződést.

Az 1913. máj. 30-i londoni béke a Török Birodalom európai határát az Enosz-Midia vonalban húzza meg (102a. térkép). Ütközőállamként létrejön Albánia (98. térkép). A szerb-görög titkos szerződésben (1913. máj. 10.) felosztják Macedóniát, de a szintén elégedetlen Bulgária a londoni szerződés aláírásakor támadást indít ellenük. A második Balkán-háborúba a szövetségesek oldalán belép Montenegró, Románia és Törökország. Bulgária gyors vereséget szenved.

A békeszerződést Bulgária Szerbiával, Görögországgal, Montenegróval és Görögországgal 1913. aug. 10-én Bukarestben, Törökországgal szeptember 29-én Konstantinápolyban írja alá. A bukaresti békében Törökország visszakapja Kelet-Trákiát. Bulgária - elveszítve a Romániához kerülő Dél-Dobrudzsát - Nyugat-Trákiából egy széles tengeri korridort tarthat meg, a többi Görögországé. Macedóniából csak az északkeleti rész (Pirini Macedónia) marad Bulgáriáé, a többin Szerbia és Görögország osztozik (utóbbi megkapja Dél-Epiruszt is Janinával). A bukaresti béke megerősíti Albánia függetlenségét.


96a) A balkáni államok területi aspirációi

Az 1878 óta kristályosodó kisállami aspirációk elsősorban Macedónia területén ütköznek egymással, illetve nagyhatalmi igényekkel. A macedón nemzeti önállósodás századfordulótól felerősödő folyamata 1903-ban két felkeléshez (97a. térkép), majd 1912-ben a Portától kikényszeríttet rövidéletű autonómiához vezet (53, 327a. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

95. Az európai Törökország a Balkán-háborúk előtt

>>| következő térkép

97. Macedónia felosztása, 1913

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék